Rozsdafoltok rozsdamentes acélon: honnan ered a szennyeződés?

Egy rozsdamentes alkatrészen megjelenő barnás folt nem feltétlenül az alapanyag hibája. A megmunkálás, a befogás vagy a tárolás során idegen fémrészecskék kerülhetnek a felületre. Az ok felderítéséhez ezért a teljes műhelyfolyamatot érdemes végigkövetni, nem csupán az utolsó csiszolási műveletet.

Korróziós elváltozás rozsdamentes acél felületén.

A felület védelmét a műhelyben is meg kell őrizni

A rozsdamentes acél korrózióállóságában fontos szerepe van a felületén kialakuló vékony, krómban gazdag passzív rétegnek. Ennek állapotát a környezet, a szennyeződések és a megmunkálás egyaránt befolyásolják. A „rozsdamentes” megnevezés tehát nem jelent minden körülményre érvényes védettséget.

Ha szénacélról származó részecske kerül a felületre, az a helyén korróziós jelenséget indíthat el. Ugyanakkor egy foltból önmagában még nem lehet biztosan megállapítani a károsodás okát: a hőhatás, a felület állapota és a későbbi használati környezet is számít.

A rozsdamentes acélhoz használt szerszámot különítsük el

Az anyaghoz alkalmas csiszoló vagy kefe kiválasztása csak az első lépés. Ugyanilyen fontos, hogy azzal előzőleg milyen anyagon dolgoztak. A szénacélon használt szerszámot ne vigyük át automatikusan rozsdamentes munkadarabra.

Az elkülönítés akkor működik a gyakorlatban, ha a szerszámok jelölése és tárolási helye is egyértelmű. Egy külön polc vagy rekesz többet ér, mint egy olyan szabály, amelyet szerszámcsere közben nehéz betartani. A még fel nem használt és a már munkába állított tartozékokat is célszerű megkülönböztetni.

A befogóeszközök állapotát se hagyjuk ki az ellenőrzésből. A munkadarabbal érintkező felületek és a megfelelő védőbetétek segíthetnek elkerülni a szennyeződést és a felületi sérüléseket. A kész alkatrész ne ugyanoda kerüljön vissza, ahol rozsdás nyersanyag vagy megmunkálási maradék gyűlik össze.

Négy kérdés egy visszatérő rozsdafolt vizsgálatához

  • Mely szerszámok és befogófelületek érintették a darabot az egyes műveletekben?
  • Dolgoztak-e a közelében szénacéllal, és kerülhetett-e szikra vagy csiszolási maradék a felületére?
  • Hogyan történt a tisztítás és az átadás a következő munkafázisnak?
  • Hol és milyen más anyagok mellett tárolták a félkész, illetve a kész alkatrészt?

Egy műveleti laphoz kapcsolt fényképsor sokszor pontosabban mutatja meg a visszaszennyeződés helyét, mint a kész darab utólagos szemrevételezése. A cél az, hogy a hiba első megjelenését lehessen egy konkrét munkafázishoz kötni.

A tisztítás nem helyettesíti az ok megszüntetését

A folt eltüntetése és a megfelelő korrózióállapot helyreállítása nem mindig ugyanaz a feladat. Az utókezelést az anyagminőséghez, a szennyeződéshez és a felhasználási követelményhez kell megválasztani. Ellenőrizetlen vegyszeres beavatkozás helyett meghatározott tisztítási technológiára van szükség.

Visszatérő probléma esetén érdemes az anyagminőséget, a műveleti sorrendet és a használt szerszámokat együtt áttekinteni. A Ferroszerszám alkalmazástechnikai egyeztetésén ezekből az adatokból indulunk ki a megfelelő szerszám és munkamódszer kiválasztásakor.

Betöltés...
Vissza a tetejére